Szívszaggató fájdalom

2008 október 13
by norikochan

Soha nem éreztem még ilyen emésztő fájdalmat, fogalmam sem volt róla hogy van ilyen. darabokra szakadt a szívem. leírhatatlan a rajtam uralkodó téboly, mintha a világ minden fájdalma belőlem táplálkozna.

Tegnap reggel Joci szakított. Derült égből villámcsapás módjára. Tudtam jól, hogy nem szerelmes, de olyan sokszor bizonygatta, hogy akkoris szeret, másként ugyan, de szeret és kötődik hozzám és boldog velem. Én pedig éreztem hogy szeret, és érzem is. Moat azt mondta ez mégsem elég, nem azt érzi amit szeretne és amit kellene.

Fogalmam sincs mit gondolhatnék. Képtelen vagyok elhinni és elfogadni ezt az egészet, és azt hogy nem szeret. mert én igenis éreztem és érzem rajta hogy szeret ahogy rámnéz, ahogy átölel, és ahogy egy utolsó csókot adott. Aki nem szeret az nem zokog, nem értem mi ez az egész, és hogy hogy alakulhatott ez így…fogalmam sem volt róla, soha nem éreztette, nem mondta hogy baj volt vagy van, így esélyem sem volt bármin is változtatni, vagy odafigyelni dolgokra. Előző este még vidáman filmeztünk, együtt voltunk gondtalanul…nem tudom és nem is akarom elhinni hogy egy év boldogság után ezt így sutba lehet dobni, kell hogy legyen esély és mód a folytatásra, muszály belátnia neki is. Szív-és észérvekkel próbálom magyarázni neki mindezt, nagyon bízom benne hogy ráeszmél mi a helyes.

Mindent tudunk a másikról, bízunk egymásban, és nagyon jól tudom hogy szeretjük egymást.

Nem lehet másként, nem tudom és nem is akarom elfogadni és elhinni hogy másként van.

Megszakad a szívem a fájdalomtól….

Szeretem….

Mindennél jobban….

9 vélemény leave one →
  1. 2008 október 14

    Nem tudtam, Nóra.
    Részvét.
    Holnap beszélünk, ha lesz kedved.

  2. 2008 október 14
    Nóri permalink

    Lesz, de ma nem volt, pont azért mert ma jobb napom volt talán….kevesebb sírással és nyugtatóval….

  3. 2008 október 14

    én kb ugyanígy jártam anno két év után a barátnőmmel. néha megkergülnek az emberek és egyedül akarnak lenni. a fene sem érti őket.

  4. 2008 október 14
    Nóri permalink

    De egymás nélkül csak félkarú óriások vagyunk…

  5. 2008 október 15

    Meglepődve,és örömmel láttam a blogrollban a nevem. De aztán szomorúan olvastam ezt a “szívszaggató fájdalmat”. Igy ismeretlenül is kivánok szebb napokat-Jocival vagy anélkül (De inkább vele)

  6. 2008 október 16
    Nóri permalink

    Köszönöm, nagyon remélem hogy Vele…egyébként nem is tudom már hogy találtam a blogodra, de nagyon tetszik :)

  7. 2008 október 22
    konyvmoly permalink

    A “gyász”, a veszteség első fázisa… Kitartás.

  8. 2008 október 26
    pulicka permalink

    Kitartás bébi, én húsz év után kaptam a szemem közé, meríts erőt belőle!

  9. 2008 november 29

    hát elég rossz lehet neked..én most talatam ra igazi szerelmemre 18 évesen …annyira rossz lehet neked…de kívánok szebb és boldogabb napokat Jocival v nélküle(de inkább vele)h neked is boldog napjaid legyenek

Válasz

Note: You can use basic XHTML in your comments. Your email address will never be published.

Subscribe to this comment feed via RSS