Hurrá nyaralunk
#1:Hol is kezdjem…nem volt zökkenőmentes az indulás. telítve volt a bordó kios Peugeot csomagtartója, és beültünk még öten, amiből négyünk nem az a vaságyastól negyven kilós fajta. A kocsi alja persze egy szintben volt a talajjal. Mivel nem akartuk otthagyni a kocsi fenekét egyik patkánál sem jött a kérdés hogy ki üljön át a másik kis csapat kocsijába akik jönnek velünk majd. Nyilván nem Ancsinak kellett volna mennie hiszen ő a legkönnyebb hanem nekem, Jocinak, VAGY a Katusnak (Zoli vezetett, csak nem rakhattuk át :D) Hármunk közül csak a Kata ismerte a másik kis csoportot (Jani, Tündi, Ati) legalábbis Ati a legjobb barátja, gondoltuk szívesen átül majd, de persze nem, mértis. ő a Zoli mellett akar ülni és elöl, hát csak nem gondoljuk… (?!) ígyhát hajtott a mi áthelyezésünkért, elvégre a hétvégén úgyis együtt leszünk ezért miért ne csukná össze velük egyikünket kapásból, hadd érezzük hülyén magunkat az összeszokott kis társaságban. Ekkor amúgy még egy venyimi parkolóban vártuk őket. Na ekkor zajlott némi csattanós szóváltás, Joci haza is akart menni ami nekem mondjuk már percekkel azelőtt megfordult a fejemben. De nem akartam egész hétvégén feszkót, így igyekeztem csitítani az indulatokat, ugyanakkor nyakamat tenném rá hogy ő is lázadna hasonló helyzetben, méghozzá joggal. Mindegy végül Katánk jobb belátásra tért mire megérkezett a villámcsapásokból mit sem sejtő kis csapat és átült hozzájuk. Mi meg kussban autóztunk utánuk.
#2: Esett, esett, esett és esett…Katus még párszor az orrunk alá dörgölte hogy ‘harapnak a többiek’ de elengedtük a fülünk mellett merthát mégiscsak ők szerezték ezt a hétvégét nekünk is, tehát száj befog. De kíváncsi volnék vajon ugyanúgy joggal sértődhettem volna meg ezeken a szúrkálódásokon mint ő a Joci múltkori ‘kutyakakis’ humoros megjegyzésén? (nem fejtem ki az előbbit). Végülis este azért sikerült grilleznünk és tökjó lett:).
#3: Próbálkoztunk még egy fürdőzéssel az utolsó nap is, de bánatunkra naaagyon hideg lett a víz hogy esett és lehűlt a levegő:( Végülis ebédre már otthon voltunk.
Mindent egybevetve jól éreztük egyébként magunkat, viták mindíg voltak vannak és lesznek, dehát úgy jó az élet ha zajlik:)
“Hármunk közül csak a Kata ismerte a másik kis csoportot (Jani, Tündi, Ati) legalábbis Ati a legjobb barátja, gondoltuk szívesen átül majd, de persze nem, mért is. ő a Zoli mellett akar ülni és elöl, hát csak nem gondoljuk… (?!)”
“így hát hajtott a mi áthelyezésünkért, elvégre a hétvégén úgyis együtt leszünk ezért miért ne csukná össze velük egyikünket kapásból, hadd érezzük hülyén magunkat az összeszokott kis társaságban.”
“Katus még párszor az orrunk alá dörgölte hogy ‘harapnak a többiek’ de elengedtük a fülünk mellett mert hát mégiscsak ők szerezték ezt a hétvégét nekünk is, tehát száj befog.De kíváncsi volnék vajon ugyanúgy joggal sértődhettem volna meg ezeken a szurkálódásokon mint ő a Joci múltkori ‘kutyakakis’ humoros megjegyzésén? (nem fejtem ki az előbbit).”
Szia Nóri! Ezúton is szeretném megköszönni az elmés megjegyzéseidet! Előre leszögezem, hogy ha jól emlékszem senki nem kötelezett titeket arra, hogy gyertek. Ami meg azt illeti, képzeld, én sem ismertem egyből a Jancsiékat, sőt volt olyan is, hogy ketten voltak a kocsiban (nem ismertem őket) és később ült csak be a Pufi… Tehát joggal gondoltam amit mondtam. Ugyanis felnőtt emberek nem félnek az “idegenektől” akikkel a hosszú hétvége alatt össze lesznek zárva. És tudod mit? Annyi mindent írhattam volna én is a blogomba ami nem tetszett a viselkedésetekben, de gondoltam nem leszek bunkó és nem taposok a lelkivilágotokba… Ennyi a különbség ember és ember között. Még egyszer köszönöm.
-’Ezúton is szeretném megköszönni az elmés megjegyzéseidet! ‘
-Bármikor….
-’senki nem kötelezett titeket arra, hogy gyertek’
-Ez meg olyan hogy ‘ha tudom hogy el fogok esni, leülök’.
-’felnőtt emberek nem félnek az “idegenektől” akikkel a hosszú hétvége alatt össze lesznek zárva’
-Valóban, te is bizonyára örülnél másfél órára kapásból az én barátaimnak, biztos nem éreznéd magad kellemetlenül hiszen te mindíg mindenhol feltalálod magadat…Ahogy te is írtad: Van ‘különbség ember és ember között’.
-’Annyi mindent írhattam volna én is a blogomba ami nem tetszett a viselkedésetekben, de gondoltam nem leszek bunkó és nem taposok a lelkivilágotokba… ‘
-Itt nem volt semmi liliomtiprás…Arról írsz amiről csak szeretnél, ami jól esik, vagy éppen ami szerinted helyén való, vagy pont hogy nem az. Felnőtt emberek…?! Felnőtt embereknek ez a kérés nem jelentett volna gondot. Mindegy, gondoltam hogy lesz még böjtje a bejegyzésnek, de én teljes mértékben így gondolom a leírtakat. Leírhatod mi nem tetszett, bár igyekeztem hálásan segíteni mindenben, Jocit pedig ismered. Nem zavar ha neheztelsz, saját szemszögből igazam van. Talán neked is a tiédből, de az nem az enyém.
az meg a másik, hogy egy gerinces ember nem egy blogba írja a másikról a véleményét, hanem a szemébe mondja és megbeszéli vele… De tudod mit? Én már csak azért sem alacsonyodok le a szintedre és nem foglak mocskolni titeket, mert ez nem az én stílusom. A törlesztést meg várjuk…
Meglesz a törlesztés, mint már azt tegnap is mondtam, nem akarlak lehúzni nem kell aggódni. Szembehisztit azért nem kreáltam mert ez nem viszályszítás akart lenni csak egy ‘élménybeszámoló’ saját szemszögből, aminek a témáját lezártnak tekintem, mert úgysem fogunk egyet érteni. Pont. Jóccakát.
Ez nem hiszti. Elérted a célod, megnyugodhat a kicsi lelked. Amúgy meg okos enged szamár szenved alapon már nem szeretném tovább rád fecsérelni a karaktert. nah pás