január 15, 2008...6:23 pm

Said

Jump to Comments

találtam néhány verset a gépemen. jól el voltak dugva. csak néztem mik azok, aztán olvasva őket rájöttem hogy Said alkotásai…hmm…hogy elsorvadhat egy emberi kapcsolat….emlékszem megismertem, nap mint nap órákon át beszélgettünk.aztán gyengülni kezdett a kapcsolat, de később újra erősödni látszott. öt hónap után találkoztunk először. Győrben. Ő Vámosszabadin él. eltöltöttünk 2 tökjó napot együtt. bűntudat gyötört hogy ,,úristen hogy követhettem el a hibát hogy elhanyagoltam?,, dehát megesett. és mintha abizalmát és szeretetét vesztettem volna el a távolodással együtt. hazafelé már a buszon tudtam hogy habár ígéretet tettünk a másiknak hogy nem hagyjuk elhalni ezt a kapcsolatot, nem lesz semmi a régi. és nem is lett. egyre ritkább, egyre felszínesebb és egyhangúbb beszélgetések. pedíg hogy hiányzik a mai napig is. kaptam egy csomag algír teafüvet. isteni az illata. az asztalomon tartom egy díszkannában egy képpel róla. sokszor megcsap az illata. mindíg eszembe jut róla. sokszor akartam tenni azért hogy ne így legyen, hogy lehessen minden a régi. de nem tettem. és úgysem lenne minden a régi. talán nem is ismerem eléggé. talán már el is felejtett. de én nem fogom. amíg csak érzem ezt az illatot, vagy megmosolyogtatnak éjszakába nyúló társalgásaink  nem. bár láthatná a soraim. bár ő is így érezne…talán így is van. ki tudja…

3 hozzászólás


Válasz